Regionális partnerség

- Régionalis partnerségFotó: BMAA
Az Ausztria és a szomszédos államok, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, és a Cseh Köztársaság, ill. a kulturális szomszéd, Lengyelország között fennálló Regionális Partnerséget 2001. június 6-án a bécsi Hofburgban alapították a partnerországok külügyminisztereinek találkozója alkalmával.
A partnerség a regionális együttműködés szilárd szerkezet nélkül működő fóruma, amely plusz érték létrehozásán dolgozik mind a régió, mind Európa számára. Ezzel kapcsolatban a régió más fórumaival, mint pl. a Visegrádi Együttműködéssel egyeztetve kihasználja a partnerországok szomszédságából adódó produktív potenciált. A Regionális Partnerség így azon regionális hálózatok rendszerébe illeszkedik, amelyek együttesen az EU-tagállamok közötti kapcsolatok teherbírását növelik.
A partnerországok 2004. május 1-jén történt EU-csatlakozása óta az együttműködés fő célja, hogy a belső európai témákkal kapcsolatos közös érdekeket ill. a közös kül- és biztonságpolitikát illető közös kérdéseket definiálják és ezeket európai keretek között közösen képviseljék. Ezt az eddig megtartott hat külügyminiszteri találkozón, különböző szakmai találkozókon ill. hivatalnoki szinten hajtották végre, pl. az Európai Alkotmányszerződés előkészületi munkálatainál. A szakminiszterek közül eddig különösen a belügyminiszterek Salzburgi Csoportja tudott területi partnersége segítségével a regionális partnerség országaiban élő polgárok fokozott biztonságához konkrétan hozzájárulni.
A Regionális Partnerség munkájának egyik súlypontja a szomszéd régiók iránti elkötelezettség. Így a regionális partnerek az EU új szomszédságpolitikája keretében közreműködtek Ukrajna EU-akciótervének elkészítésekor. Különleges cél a délkelet-európai országok európai perspektívájának támogatása. Egy 2005. októberében Budapesten megrendezett Nyugat-Balkán-Konferencián különböző területekre szakosodott csoportok dolgoztak, amelyek az EU-hoz való közeledés folyamatát segítik elő. Ausztria ezen a budapesti fórumon a „környezet” témát vállalta. A munkacsoportok tevékenységének kiegészítéseként a Regionális Partnerség hat országának külügyminiszterei is foglalkoztak 2006-os rendszeres találkozóik során a Nyugat-Balkán-téma fontos kérdéseivel. 2007. elején – a Regionális Partnerség osztrák elnöksége alatt – a Regionális Partnerség hat országának kül- és belügyminiszterei közös kezdeményezésük keretében felszólították az Európai Bizottságot, dolgozzon ki a nyugat-balkáni államok részére egy menetrendet (Roadmap), hogy a további vízumliberalizációval kapcsolatos feltételeket lépésről lépésre teljesíteni tudják.
A délkelet-ázsiai szökőár-katasztrófát követően a partnerországok közös javaslatokat dolgoztak ki és nyújtottak be az európai grémiumokhoz. Ennek alapján regionális konzuli együttműködés lép életbe krízishelyzetek és katasztrófák esetén, ill. a Schengeni vízumügyekkel kapcsolatos teendőket illetően.
A Regionális Partnerség további fontos elemeként kialakult egy közös kulturális-külpolitikai együttműködés. Az erre a célra létrehozott „Közép-európai Kulturális Platform” számos közös és kölcsönös projekt keretében a partnerországok kortárs kulturális eseményeit mutatja be.
